Túl sok a találgatás a témában, ám viszonylag kevés a tény - mit él át a magzat mindabból, ami az édesanyával történik a várandósság ideje alatt. De a magzati tanulás, illetve hallás kérdésében már több eredmény is született.

Kisgyermekkoromban számtalanszor hallottam a történetet, miszerint nagymamám alsó lábszárára azért került egy szilva nagyságú anyajegy, mert édesanyját várandós állapotában megdobták egy szilvával. Az ötévesek érdeklődő tekintetével fürkésztem akkoriban magamon minden pöttyöt, és elképzeltem, hogy az apró anyajegyeim eredete édesanyám mákkal való dobálásában keresendő.

Azért idézem mindezt, mert jól demonstrálja a naiv pszichológiát, miszerint a külső történések nagy hatással vannak a magzat fejlődésére, sőt, amit az édesanya kíván, eszik (vagy éppen amivel megdobják) a várandósság alatt, azt kívánja, eszi majd a kisgyermek is.

A magzat verset, zenét hallgat

Ma már a tudomány is állítja, hogy a kívülről és belülről érkező ingerek egyaránt hatnak a magzatra, és létezik magzati tanulás. Egy klasszikus kísérletben például a kutatók arra kértek néhány várandós édesanyát, hogy a szülés előtti hat hétben naponta kétszer olvassanak fel egy bizonyos szakaszt egy gyermekversből. A kísérlet tesztelésére speciális cumit alkalmaztak, amely detektálta a szopás tempóját és a csecsemők egyik felének ugyanazt a verset, míg a másik felének egy addig nem hallott verset olvasott fel az édesanya. Ugyanazon vers felolvasásánál megváltozott a csecsemők szopási tempója, jutalmazónak találták az ismerősen csengő szöveget, míg az eltérő versnél nem; ékes bizonyítéka ez annak, hogy létezik magzati tanulás.

A magzat különböző érzékszervei közül leghamarabb az egyensúlyszerv és az ízérzékelés fejlődik ki. Ezeket követi a hallás, mellyel kapcsolatban érdekes kísérletet végeztek. A méhüregbe vezetett pár milliméteres hangszórón keresztül bejuttatott hangokra a magzat mozgásba kezdett, főleg amikor egy adott hangot többször hallott, és már telítve érezte magát tőle. Sőt, kiderült, hogy a magzatok reagálnak a különféle zeneművekre is: azokat kedvelik legjobban, amelyeknek ritmusa és hangfekvése hasonlít az anyai szívhangokhoz. A kutatók eredményei alapján a magzatok Mozart és Bach zenéire lágy ringatózással feleltek, Brahms és a rock műfaja ellenben erős, összehúzódó mozgást váltott ki belőlük.