Dr.Dean Ornish kaliforniai kardiológus, egyetemi tanár harminc éve dolgozta ki speciális életmódprogramját, amellyel a súlyos szívbetegek állapotát nem csak szinten tudta tartani, hanem betegeinél még az érfal-szűkület csökkenését is elérte. A hazai kardiológusok dolgoznak a program "magyarításán".

 

Milyen tényezők játszanak abban szerepet, hogy valaki valamely kór, például szív- és érrendszeri betegség áldozata lesz? Amerikai statisztikák szerint 18 százalék a genetika szerepe, 10 százalék az egészségügyi ellátásé, 19 százalék a környezeté, és több mint 50 százalék (egész pontosan 53) az életmódé.

 

Ott van például elsőként a dohányzás hatása: a 40 év alatt, korai infarktuson átesettek a világ minden táján szinte kivétel nélkül dohányosok. "Gondoljunk bele, milyen kilátásokat jelent ez itthon, ahol a 20-30 év közötti populáció 40 százaléka dohányzik!" - hangzott el a Quintess Healthy Aging Club médiaklubjában, amelynek vendégei az ország első számú kardiovaszkuláris szakemberei - dr. Merkely Béla, dr. Karádi István és dr. Tahy Ádám - voltak.

 

Visszafordítható a koszorúér betegség

 

A szakemberek szerint a szív és érrendszeri megbetegedések 95 százaléka az életmód és az étkezés megváltoztatásával megelőzhetőek lennének. Aki pedig már át is esett infarktuson, számára a gyökeres változtatás élet-halál kérdése. Sajnálatos, hogy az egészségügyi rendszer ehhez vajmi kevés segítséget ad. "Csak a SOTE klinikáján évente 2000 infarktusos beteget látunk el, egyszerűen nincs elég idő, hogy személyre szabottan mindenkivel részleteiben átbeszéljük a betegség utáni szükséges életmódváltást" - mondta el dr. Merkely Béla, egyetemi tanár, kardiológus.

 

Pedig a felvilágosítás szinte csodákat művelhetne, hiszen itthon egyelőre kevesen ismerik Dean Ornish kaliforniai egyetemi tanár, kardiológus 30 éves kutatását. Ornish professzor súlyos állapotú szívbetegeket vett rá a saját maga által kifejlesztett programra, amitől betegeinek nem csak lassult az állapotromlása, hanem kifejezetten javult az állapotuk: érfal-szűkületük évről-évre csökkent.

 

A program alapvető elemei: egy szigorúan szabályozott diéta, rendszeres testmozgás, naponta végzett jóga és stresszoldás, valamint egy támogató csoportban való részvétel .(Az alábbiakban a diétával foglalkozunk kiemelten, mivel valószínűleg a programnak ez az eleme hordozza magában a legnagyobb kihívást.)

 

Ornish eredeti, a hetvenes évek végén kifejlesztett diétája egy rendkívül szigorú ovo-lakto-vegetáriánus étrend volt: a betegek nem fogyaszthattak húst, tejet, és a tojásnak is csak a fehérjéjét. A nagyon alacsony zsírbevitel az egyszerű cukrok száműzésével társult. Leginkább azt javasolta betegeinek, hogy fogyasszanak sok feldolgozatlan ételt: zöldséget, gyümölcsöt, valamint teljes gabonamagvakból készült kenyeret-tésztát, barnarizst, tápláló növényi fehérjeként bab- és borsóféléket, időnként joghurtot, a szükséges esszenciális zsírok fedezésére pedig teljes értékű, hidegen sajtolt növényi olajat.

 

Itthon nehéz a vegán diétát elfogadtatni

 

"Ma már Ornish sem ennyire ortodox, igyekszik a hétköznapi élethez alkalmazkodni, ezáltal diétája kilépett a tudomány berkeiből, és kezd népegészségügyi programmá válni. Legutóbbi könyvében az ételeket egy spektrumon belül kategorizálja: az egyes csoportban találhatók a legegészségesebb ételek, az ötös csoportba pedig azok tartoznak, amelyeket érdemes kerülni" - magyarázza dr. Tahy Ádám, főorvos, kardiológus, a balatonfüredi szívkórház volt igazgatója, aki jelenleg többek között az Ornish-program magyarországi adaptálásán dolgozik.

 

Tahy elismeri, hogy kultúránkban egy vegán diétát széles körben elterjeszteni, igencsak nehézségekbe ütközne. "Mi magyarok el sem viselnénk, hogy ne együnk legalább csirkehúst, persze bőre nélkül, hiszen abban van a koleszterin. A sertéshússal azonban már nagy gondban vagyok. De tiltani semmit nem lehet, az a legnagyobb butaság, egyszer-egyszer rúgjunk ki a hámból" - javasolja a kardiológus szakember. Tahy szerint ha szigorú diétába fogunk, az életminőség és az örömérzet fenntartása végett időnként legyünk engedékenyek magunkkal: az Ornish programnak része például a fekete csokoládé, amiből heti 100 gramm csak előnyünkre válik.

 

Az étrend váltás apró lépései

 

Érbetegeknél a legnagyobb hiba a só és a finomított cukrok fogyasztása - mondja a kardiológus. Magyarországon az átlagember napi 12-15 gramm sót fogyaszt az ajánlott 5 gramm helyett. A cukrok helyett édesítőszert ajánl a szakember. "Jó lenne leszokni a nagyon fehér, felfújt péksüteményekről is, amelyek csak hirtelen megugrasztják a vér cukorszintjét, de az étvágyat nem csökkentik. Míg egy szelet teljes kiőrlésű kenyértől nagyon hamar telítettség érzése lesz az embernek, és még jól is érzi magát tőle."

 

A transzzsírsavak, telített zsírok szintén tiltó listán vannak, ezért ételeink közül ideje búcsút inteni a kekszeknek, chipseknek és gyorséttermi termékeknek. Disznózsír helyett jobb a növényi olaj, közülük is a legegészségesebb a többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó repceolaj (az olíva olaj "csak" egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmaz.)

 

A kis változtatások jegyében a szakember hangsúlyozza a cukros üdítőitalok elhagyását is, helyettük a száz százalék gyümölcstartalmú rostos italokat ajánlja.