Az étrend, mely Időszakos Koplalás néven is ismert, nem csak a kilókra van hatással, de enyhíti az asztma tüneteit, normalizálja a vércukorszintet, segítségével megelőzhető a szívbetegség és a mellrák kialakulása, ráadásul az agysejteket is védi. Ez a módszer akármilyen hosszútávon alkalmazható, anélkül, hogy hiánytüneteket produkálna, ráadásul nagyon könnyű betartani a szabályait.

A fogyókúra sosem lesz a tömegek kedvence. Sok munka, kevés eredmény, mindez idegesség, és önsanyargatás árán. Az ADF diéta szabályait azonban egyszerű követni, a siker pedig tartós, olyannyira, hogy szó szerint élethosszig tarthat. Ez a módszer ugyanis évekkel kitolhatja az ember várható életkorát.

Lényege, hogy egyik nap csak a normál mennyiség felét fogyaszthatjuk el - vagy még annyit sem -, míg másnap ehetünk kedvünk szerint. Ez a váltakozó hatás aktiválja a soványság génjét, elősegítve a zsírégetés hatékonyságát.

Nem kell hozzá vasakarat
A kalóriaszegény étkezés előnyeit a tudósok már az 1930-as években felfedezték. Állatkísérletek során azt tapasztalták, hogy az állandó alacsony kalóriatartalmú étrend hatására - a patkányoktól a férgekig - gyakorlatilag minden vizsgált csoport életkora meghosszabbodott 30 százalékkal. A kísérleti állatok ereiben az átlagosnál kevesebb mész rakódott le, szervezetükre kevésbé voltak jellemzőek a gyulladások, kiegyensúlyozódott  a cukorháztartásuk és agysejtjeik pusztulása is lassult.

Ám hiába voltak meggyőzőek ezek az adatok, a diétát embereken alkalmazva hamar kiderült, a folyamatosan alacsony szinten tartott kalória bevitelhez olyan vasakarat szükséges, amely csak keveseknek adatott meg.

A nagy áttörés 2003-ban következett be, amikor egy amerikai kutató, Dr. Mark Mattson rájött, hogy az egészségre gyakorolt jótékony hatások patkányokban akkor is megmaradnak, ha azok csak minden másnap diétáztak - vagyis a megfelelő eredményhez nem kell folyamatosan koplalni.

Az erősen elhízott embereknél, akik extrém kalória mennyiségeket fogyasztanak, a fogyókúra gyakran azt jelenti, hogy a megszokott adagoknak csak 20-40 százalékát vehetik magukhoz. Az ADF ennél kíméletesebb diétát jelent, nem jár együtt folyamatos stresszt okozó éhségérzettel, így kevesebb kitartás is elég a sikerhez.

Egy amerikai vizsgálat során 16 beteg fogyókúrázott ezzel a módszerrel 10 héten át, és valamennyien 5-15 kilót fogytak. Dr. James Johnson plasztikai sebész, a módszerről írt könyv szerzője öt éve próbálta ki a diétát. Akkor 17 kilót fogyott 11 hét alatt. Azóta csak szinten tartásként ismétli meg néha a diétát, alkalmanként 3-4 hétig követve a szabályait.

Egészségvédő hatások
Akik egyszerre küzdenek a súlyukkal és az asztmával, különösen sokat profitálhatnak az ADF-ből. Az alacsony kalória tartalmú napok hatására ugyanis csökken a tüdőkben a gyulladás mértéke, így javul a légzés. A légzés és az étkezés következtében képződő, a sejteket károsító szabadgyökök szintjének mérséklődése pedig maga után vonja a szívbetegség és a daganatok kockázatának mérséklődését is. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a diéta abbahagyása után két héttel az asztmás tünetek visszatérnek, így az étrendet folyamatosan tartani kell.

Az is kiderült, hogy a mellrák szempontjából magas kockázatú betegeknél a napi 800 kalóriás étrend erősen visszaszorítja azon enzimek szintjét, amelye elősegítik a tumorok kialakulását, bontva a zsírt és a glükózt a mell zsírszövetében. Amint tehát ez az enzimszint mérséklődik, erősen csökken a rák rizikója is.

Dr. Pados Gyula belgyógyász, a Magyar Táplálkozási Fórum elnöke kérdésünkre elmondta, az ADF diéta valóban jótékony hatású, legfeljebb csak a gyomorfekélyre hajlamosaknál okozhat egészségi problémákat. Szerinte a módszer hosszútávon is eredményes és betartható, azonban nem érdemes gyors fogyásra számítani.

A soványság génje
Dr. Matteson az ADF hatásait vizsgálva, kezdetben csak statisztikailag tudta igazolni azokat, tudományos magyarázatot azonban nem talált a tényekre.. Csak néhány évvel később derült ki, hogy a siker mögött a karcsúság génje, a SIRT1 állhat.

Ez a gén a kalóriamennyiség hirtelen jelentős csökkenésekor aktivizálódik, ezzel párhuzamosan pedig egy a zsír tárolásában szerepet játszó másik gén működése leáll. A szervezet elkezdi felélni zsírraktárait, és a fogyás felgyorsul. Az SIRT1-nek tulajdonítják a gyulladásos folyamatok enyhülését, és az alacsonyabb vércukorszintet is.

A tartós súlycsökkenés azonban nem csak a soványság génjének köszönhető. A legtöbb fogyókúra során testünk 48-72 óra múlva alkalmazkodik a csökkent kalória-bevitelhez lelassítva az anyagcserét. Ezért gyakori, hogy a diéta befejezése után gyorsan visszajönnek a kilók, mivel többet eszünk, mint amennyire a lelassult szervezetnek szüksége lenne.

Az ADF azonban 24 óránként küld új impulzust a szervezetnek, így nem lassul le az anyagcsere. A koplalós napokat pedig könnyebb betartani annak tudatában, hogy az ember másnap mindent bepótolhat.

Ám úgy látszik a gyógyszer gyártók még így is az állhatatlanságunkra apellálnak, mivel gőzerővel dolgoznak a SIRT1-re ható szer kifejlesztésén, amely a másnaponkénti koplalást is szükségtelenné tehetné.