A kényszeres zavarokban szenvedők úgy érzik, valamilyen belső erő folyton ugyanarra a cselekvésre vagy gondolatra sarkallja őket....

Az enyhe kényszereken túl, amelyek hasznosak is lehetnek akár (pl. egy dallam kényszeres dúdolgatása megnyugtatóan hat a stressz idején), vannak úgynevezett kényszeres zavarok, gondolatok, cselekvések, melyek kezeléséhez már szakember szükségeltetik. Már Arany János ismert balladájában is találkozhatunk kényszercselekvéssel a bűnhődő asszony folytonos lepedő mosási kényszerében, mellyel bűnétől akar megszabadulni: "Ágnes asszony a patakban fehér lepedőjét mossa..."

 

Miről ismerheted fel, hogy a gondolataid kényszeresek?

 

A kényszergondolatok az egyén tudatát tartósan elárasztják. Általában az ilyen problémával küzdő személy tisztában van azzal, hogy a felmerülő gondolatok nem a helyzethez kötődnek, mégis szenved tőlük, gyötrődik, de újra és újra gondol rájuk.

 

Vannak ezek között kényszeres kívánságok: például folyton és visszatérően a férje halálát kívánja a feleség, bár tisztában van vele, hogy nem helyénvaló, mégis kényszert érez rá, és mindeközben gyötrődik.

 

Mások kényszeres impulzusokkal illetve fantáziálásokkal küzdenek: az előbbire példa, amikor valaki egy temetésen érez rá kényszert, hogy nevessen, az utóbbi jellemző esete pedig a tiltott szexpozitúrák egy kiszemelt partnerrel.

 

De a kényszeresség megnyilvánulhat gondolat formájában ('minden pillanatban megkaphatom a H1N1-et') vagy tépelődésben is ('mit csináltam rosszul a múltamban?).'

 

Amikor cselekvés kényszeres...

 
A kényszercselekvések esetén általában tisztában van vele az egyén, hogy tette értelmetlen, de megmagyarázhatatlan késztetést érez annak végrehajtására, ellenkező esetben valami szörnyű dolog történik vele.

 

Amikor végrehajtja, egy időre megszabadul ugyan a feszültségtől, de nemhogy egyéb öröme nem származik ebből, hanem további kényszercselekvést is indukál. Később már rituálévá is fejlesztődnek ezek a cselekvések, mindig ugyanolyan szabályos rendben.

 

A kényszercselekvések között említhetjük a tisztasági kényszert ('mindennek tisztának és rendesnek kell lennie'), ami gyakran ez a párkapcsolat vagy a családi kapcsolatok rovására is mehet.

 

De ilyen cselekedet az ellenőrzési kényszer is (az egyén ugyanazt a dolgot többször egymás után leellenőrzi: biztos, hogy bezártam az ajtót?)

 

Kényszercselekvések még az érintési kényszerek (valamilyen tárgyhoz való hozzáérés szüksége) vagy számolási kényszer (a környezetünkben lévő tárgyak állandóan összeszámolására való kényszer) is.

 

A kényszergondolat és kényszercselekvés külön-külön, de együtt is előfordulhat, utóbbi gyakoribb.

 

A kényszerbetegségek kezelése

 

Lehet gyógyszeresen kezelni a betegséget, ám a kizárólag ezt alkalmazó betegeknél a tünetek visszatérnek. Az esetek 50-80 százalékában igazolhatóan jótékony hatással vannak a betegség javításában a clomipramin, a fluoxetin és a fluvoxamin nevű szerek.

 

Az eredményes gyógyuláshoz azonban hasznos terápiás megoldásokat is alkalmazni, főként az expóziós, a válaszgátlásos és ezek gyógyszeres terápiákkal kombinált változatai alkalmazhatóak. Az expóziós és válaszgátlásos viselkedésterápiák alkalmával a pácienst szorongásos, kényszeres helyzetekkel, kényszeres viselkedést kiváltó tárgyakkal szembesítik, és arra kérik őket, próbáljanak ellenállni nekik. A terapeuta ekkor a páciens szeme láttára interakcióba kerül az adott tárggyal, de nem a kényszeres cselekvést, hanem valami egész mást végez vele és a klienst is ugyanerre biztatja.

 

Később ennek mintájára már otthoni gyakorlatot is lehet végezni: például, ha a kényszercselekvésed az állandó takarítás, ejts le egy süteményt a piszkos padlóra, majd vedd fel, és edd meg.

 

Terápiás munka és esetleg öngyógyító gyakorlat gyanánt is szolgálhat a végső tanulság: merjünk szembe szállni a kényszereinkkel, menjünk hozzájuk közel és ismerjük meg őket. Lényeg, hogy drasztikusan ne vonjunk meg magunktól semmit, mert akkor nagyobb az esélye a visszaesésnek. Fokozatosan kell leszoktatni magunkat a különféle kényszereinkről.

 

Bukovenszki Emőke