Mitől függ, hogy gyerekünk menő vagy nem-menő lesz-e az osztályában?

[origo] | 2009. 12. 23., 11:22
Mióta léteznek iskolák, mindig voltak és lesznek népszerű és kevésbé népszerű diákok. De míg korábban csak elvétve hallottunk arról, hogy a népszerűek terrorizálják nem-menő társaikat, az elmúlt években egyre gyakoribb az ilyen hír. Vajon mitől lesz egy diák népszerű: elegendő, hogy jó géneket örökölt, vagy valami más is kell hozzá?
Forrás: iStockphoto.com

Amikor a népszerűekkel elszalad a ló

"A mobbing nagyon gyakori jelenség, csak általában nem kerül nyilvánosságra. A gyerekek/felnőttek mindig a leggyengébb áldozatot választják ki, akit piszkálni lehet. Azon emberek, akiket piszkálnak, más helyzetekben is gyakran válnak áldozattá, jellemzően arról panaszkodnak, miért mindig őket pécézik ki, miért mindig őket bántják a többiek. Rajtuk általában látszik, hogy tipikus 'áldozatok', nem tudnak jól védekezni, nem tudják megvédeni magukat. Az ilyen védtelen emberek megalázása olcsó örömet okoz kínzóik számára, és mivel nehezen derül ki, így sokáig folytathatják kisstílű játékukat" - magyarázta szakértőnk, Dr. Fehér Gabriella.

 

Az általános iskola felső tagozatában vagy a középiskola kezdetén rendszerint nagyon hamar kialakul, hogy kikből lesznek az osztály népszerű, "menő" diákjai és kikből a kívülállók, akik sokszor mindent megtennének, hogy bekerüljenek a menők körébe. A menők mindig a megfelelő ruhákat hordják, mindig megfelelő a frizurájuk, és nem töltik az idejüket olyan cikis dolgokkal, mint a tanulás, az iskolai kórus vagy a csillagász szakkör.

 

A népszerű diákok a legtöbbször megelégszenek azzal, hogy levegőnek nézik a kevésbé népszerűeket, azonban egyre gyakrabban fordul elő az is, hogy testileg vagy lelkileg terrorizálják őket. A nem-menőknél emiatt gyakran alakul ki szorongás, mely számos módon megnyilvánulhat.

 

Örökletes lehet a népszerűség

 

A Harvard és a Kalifornia Egyetem kutatói egy- és kétpetéjű ikreket vizsgáltak számítógéppel modellezett társas környezetben és megállapították, hogy a népszerűségre való hajlam legalább részben öröklött. A gének és a szociális kapcsolatok hálójában történő elhelyezkedés között szoros kapcsolat áll fenn, vagyis részben már születésünkkor eldől, hogy sok baráttal a kapcsolati háló közepén, vagy kevesebbel a szélén fogunk később elhelyezkedni - állapítja meg az amerikai tudományos élet meghatározó lapjában, a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent tanulmány.

 

A cikk nem határozza viszont azt meg, hogy pontosan mi tesz valakit népszerűvé - egyetlen gén, vagy több gén egy bizonyos kombinációja? Ha valaki szép, nyitott és társaságkedvelő, akkor automatikusan ott ülhet a menők között? Ha a népszerűség a génekben rejlik, akkor nem csoda, hogy az attraktív, nyitott szülők gyermekei is ezekkel a tulajdonságokkal bírnak, míg más szülők a befelé fordulás, a tudásszomj vagy a szégyenlősség génjeit adják át gyermekeiknek, akik így kevésbé lesznek népszerűek.

 

Aki szép vagy szabályszegő, az népszerű is?

 

Számos vizsgálat bizonyította, hogy a vonzó külsővel rendelkező embereket máshogyan ítéli meg környezetük, mint kevésbé szerencsés kinézetű társaikat. Már gyermekkortól kezdve a külső alapján választunk barátokat. A tanulmányok azt is igazolták, hogy a kevésbé attraktív megjelenés együtt jár a kedvezőtlenebb megítéléssel, a vonzó emberek viszont gyakran azt az (esetleg hamis) érzetet keltik, hogy kedvesebbek, barátságosabbak és jobban értik a dolgukat.

 

A népszerűség azonban nemcsak a vonzó megjelenésben rejlik. A népszerű emberek általában számos más olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amely barátként kívánatossá teszi őket. A Journal of Personality and Social Psychology (Személyiség- és Szociálpszichológiai Szemle) című folyóiratban megjelent egyik tanulmányban a Michigani Állami Egyetem kutatói arról számoltak be, hogy a vizsgált főiskolás fiúk közül társaik azokat tartották a legnépszerűbbnek, akik az impulzivitással és a szabályok megszegésével kapcsolatos egyik gént hordozták. Ők azok, akik a leggyakrabban kezdeményeznek valamilyen törvénybe ütköző dolgot, nem tisztelik a tekintélyt, illetve szegik meg a szabályokat. Korábban már kimutatták, hogy a tizenévesek között a szabályszegők a népszerűek, ez az első olyan kutatás, amely a viselkedést egyetlen génnel kötötte össze.

 

Természet és nevelés

 

Bár a genetikának fontos szerepe van, ne felejtsük el azonban, hogy az ember személyiségének markáns része a környezet hatására alakul ki.

 

"A 'menőség' genetikai és tanult alapokon egyaránt nyugodhat" - mondta el kérdésünkre Dr. Fehér Gabriella pszichológus. "Az extrovertált, nyitott emberek általában népszerűbbek, mint a zárkózott, introvertált típus, és ez nagyrészt genetikusan meghatározott. De nagyon nagy a szerepe a neveltetésnek is, főleg a szülőknek: ha a gyerek sok bátorítást, sok dicséretet kap, meri vállalni magát, szembe mer szállni másokkal, sokkal inkább válik népszerűvé. A ruha csak ennek kinyilatkoztatása, a bátortalan ember gyakran nem is mer túlságosan menő, divatos ruhát hordani, mert szíve szerint leginkább láthatatlanná válna. Másrészről a 'menőség'-hez a ruha önmagában még kevés."

 

A szülők szerepét egy korábbi holland vizsgálat is megerősítette: e szerint a megengedő-demokratikus szülők, akik támogatják és bátorítják gyerekeiket, gyakrabban neveltek népszerű utódokat, míg a tekintélyelvű nevelés bár rendszerint jó tanulmányi eredményeket hoz, azonban a családi kapcsolatokat általában feszültté teszi, és ez a társas kapcsolatokra is kihat.

 

Mire jó a népszerűség?

 

A népszerűség valószínűleg a természetes szelekció fontos terméke. Az evolúció során a társadalmi csoport közepén elhelyezkedő egyéneknek több jutott mind az információkból, mind az erőforrásokból, míg a periférián élők több mindenből maradtak ki. A népszerű emberek több támogatást és segítséget kaptak, így nagyobb eséllyel hozhattak utódokat a világra, és örökíthették át génjeiket.

 

A népszerűségnek azonban hátrányai is vannak. Járvány esetén a csoport közepén elhelyezkedők nagyobb valószínűséggel találkoznak a kórokozóval, miközben a kívülállókat megvédheti az elszigeteltség. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a modern kor népszerű tizenévesei bár átlagban boldogabbak, azonban sokkal inkább ki vannak téve a pletykáknak és a negatív befolyásoknak. A kívülállókra sokkal kevesebb nyomás nehezedi,k és gyakrabban vannak önálló gondolataik.

 

Elmondhatjuk tehát, hogy bár genetikailag meghatározott, hogy nyitottak és társaságkedvelőek, vagy csendesek és szégyenlősek leszünk-e, a népszerűség génjeinek érvényesüléséhez szükség van a megfelelő nevelésre és önbizalomra is.

 

"Aki szeretne népszerű lenni, annak először magával kell jóban lennie, elfogadni saját jó és rossz tulajdonságait egyaránt. Ha vállalja magát, határozottan tudja vállalni és érvényesíteni a véleményét és a döntését. Ez az érzés kisugárzik, és átragad a többiekre is" - mondta el Dr. Fehér Gabriella.

hirdetés

Nap tippje

Forrás: iStockphoto.com

Ha száraz a szemed…

A 65 év felettiek illetve a nők menopauza után nagy valószínűséggel szenvednek szemszárazságtól. A legkézenfekvőbb megoldás a párásító, de segít a bőséges A-vitamin bevitel is. A vitamint természetes úton beviheted például lazaccal, szardíniával vagy napi egy tojással. Kapszulában napi 10 000 IU (nemzetközi egység) A-vitamint kapj be 400 IU D-vitamin kíséretében. Ha a szemszárazságod enyhül, A-vitamin adagod felére csökkentheted. Terhes nők az A-vitamin fogyasztás előtt konzultáljanak orvosukkal. A szemszárazságod ellen segítenek az omega-3 zsírsavak is: napi két evőkanál halolaj vagy lenmagolaj.

Legújabb hozzászólás

Legolvasottabb cikkek

Tonohaver // 2010 // már // 11

Bocsánat, helyesen: ...nem helyett, hanem mellette teszik...

Hatásosabb-e a homeopátia a placebónál? (104)
lara // 2010 // már // 10

Tény,hogy Magyarországon a szív-érrendszeri,és a daganatos megbetegedések után a harmadik a halálozási listán a gyógyszermellékhatások és gyógyszer túladagolási halálok.Ez azt hisz...

Túladagolja az országot a vitaminguru (108)
papagena // 2010 // már // 07

Én is hasonló tapasztalatokra tettem szert. 10 -15 évvel ezelőtt még azt gondoltam, hogy sosem fogok internetezni, és most ennek segítségével még testreszabott munkát is találtam. ...

Stimulálja az agyműködést az internetezés (2)
kokojumbo // 2010 // már // 06

@Kopp Mária:"mivel a ma születő gyermekek a jövő zálogai, más szavakkal "közjószágok", hiszen ők jövőbeli munkavállalók, jövőbeli hozzájárulásuk a nemzeti jóléthez mind gyermekesek...

Drasztikusan csökken a petesejtszám 30 év felett (5)
pallee // 2010 // már // 02

Az umami forradalom 1908-ban Tokióban kezdődött, amikor egy kémikus, Kikunae Ikeda glutamátban gazdag ételekben kimutatta az umami ízt. A tudós a kombu algából vonta ki a köznyelve...

Nem az ötödik íz felelős a kínai étterem szindrómáért (7)